Csabai kolbász
A Csabai kolbász születésének története homályba vész, mivel nem egy gyártóhoz kötődik, hanem – tradicionális házi termék lévén – generációk alatt fejlődött ki. A Csabai kolbász történetét, készítési módját Dedinszky Gyula tanulmánya örökítette meg. A kolbász eredetét vizsgálva megállapítja, hogy a régi iratokban „kolbaz”, „colbaz”, „kóbász”, „kalbász” néven előforduló étel 600-700 éves múltra tekint vissza.
A Csabai kolbász nevével a szakirodalomban az 1900-as évektől kezdve találkozhatunk. Nem véletlenül, hiszen a mai értelemben vett Csabai kolbász készítését a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdték el csabai szlovák családok. Addig ugyanis a sertéstartás nem játszott meghatározó szerepet a gazdálkodásban. A viszonylag kis súlyban levágott sertések húsát, szalonnáját füstöléssel tartósították, és a gazdasági év során elfogyasztották. A háztartásokban zömmel zsírsertéseket tartottak, csak az első világháború előtt került nagyobb számban a csabai ólakba a hússertés, amely már elegendő húst adott a kolbászkészítéshez. A táplálkozási szokások változásával az első világháború után lendült fel a kolbászkészítés, virágkorát az 1930-as években élte. A Békéscsaba monográfia 1930-ban már ismerteti a kolbász készítését. A Békés vármegye című monográfia 1936-ban már arról írt, hogy Békéscsaba hírnevét a város húsfeldolgozó iparának köszönheti.
A Csabai kolbász hamarosan jól ismert lett a megyében, Magyarországon, később számos külföldi országában keresték, vásárolták, dicsérték és azóta is szeretik.
A Csabai kolbász egyediségét a bőségesen, ám jó ízléssel adagolt, kiváló minőségű, hazai termesztésű fűszerpaprika adja. Sehol ennyi paprikát nem tesznek bele. Íze jellegzetes, zamatos, harmonikus „csabaikolbász-íz”, melyben a többi fűszer mellett a paprika aromája és csípőssége dominál. (A paprika használata a bors helyett a napóleoni kontinentális zárlat idején nyert teret az ételek ízesítésében, mivel az előbbi fűszer nem juthatott be Európába.)
A csabai kolbász nem szalámi
Készítése egy élő néphagyomány, mely több mint száz éve – generációkon keresztül – szinte semmit sem változott. Békéscsabán ma is sok család készít kolbászt. Az eredeti Csabai kolbász kifejezetten házi termék, ezért nem lehet mindenütt mindig egyforma. Ízesítését a fűszerezés egyedi jellege miatt sokféle tényező befolyásolja, ez magyarázza sokféleségét – az azonos fűszerek és elkészítési mód ellenére. Ahány ház, annyi kolbász.
Az igazi Csabai lehet vékony- és vastagkolbász. Utóbbit a más vidéken élők szaláminak nevezik, de a Csabai kolbász nem az, hiszen a hús sokkal nagyobbra van aprítva, mint a szalámikban.
Az eredeti Csabai (vékony- és vastagkolbász) hungarikum, továbbá az Európai Tanács földrajzi oltalma alatt áll, Békéscsaba 40 km-es körzetében nevelt sertés húsából és szalonnájából készülhet, a város közigazgatási határain belül.
A termék elismertségét az országos és regionális sajtóban megjelenő cikkek mellett az 1997 óta megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál is megerősíti, amelyet hagyományosan minden év október második felében tartanak Békéscsabán.
A kolbász legújabb története 2010-ben kezdődött, amikor megnyílt a lehetőség a gyáripar mellett a kistermelésre is. Ez felélesztette a kolbászkészítő hagyományokat, és egymás után jelentek meg termékeikkel a kolbászkészítő mesterek.
