Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Agrár- és élelmiszergazdaság

A Csabagyöngye szőlő és Stark Adolf szellemi munkássága

Stark Adolf 1834. december 28-án, a felvidéki Bártfán született, elemi iskoláit itt végezte, majd Miskolcra ment tanulni, de az 1848/49-es szabadságharc miatt tanulmányait nem tudta befejezni. Ezután kereskedőinasként kezdett el dolgozni, megfordult Eperjesen, Debrecenben és Kolozsvárott is.

1859-ben jött Békéscsabára és végleg itt telepedett le. Ez év telén megnyitotta üzletét Stark-ház néven a városközpontban, mely nyolc évtizeden keresztül, egészen a család kihalásáig működött.  1863-ban feleségül vette Fejér Rózát. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. 1869-ben csemegeszőlő-telepet létesített, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Pénzbefektetés miatt kezdett el szőlészettel és borászattal foglalkozni. Számos kiállításon jelen volt szőlőivel, terményeivel, 1873-ban aranyéremmel díjazták a Bécsi Világkiállításon, valamint ezüstéremmel tüntették ki az 1897-es kertészeti kiállításon Hamburgban. Szőlőnemesítésen kívül jelentős ismeretterjesztő munkát végzett a Békésmegyei Gazdasági Egyesületben, ahol szőlőhegy- szabályzatot készített. 1896-os visszavonulásáig elnöke volt a Borászati Szakosztálynak, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztálynak. Élénk kapcsolatban áll a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként tevékenykedett éveken át.

Legjelentősebb tevékenységét a szőlőnemesítés területén fejtette ki, ugyanis számos fajta nemesítése köthető a nevéhez. A Csabagyöngye a legismertebb nemesített típus, hiszen július 20-a körül már teljesen érettnek számít és ezzel a világ legkorábbi érésű szőlőfajtája. Emiatt keresztezéssel új szőlőtípusok kifejlesztéséhez használták fel, itthon és külföldön egyaránt.

1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést:

  • 1873 - Bécsi Világkiállítás - aranyérem
  • 1876 - Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás - bronzérem
  • 1878 - Békéscsaba, terménykiállítás - ezüstérem 1894 - Szentpétervár – bronzérem
  • 1896   - Ezredéves Országos Kiállítás – bronzérem
  • 1897   - Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem

 

Ferenc József uralkodásának 50. évfordulóján Signum Memoriaet kapott. Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. december 26-án.

„Fája- venyigéje jól növő. Héja finom, sűrű szövetű, mintha selyemből lenne. Ízközei ellentétesek, rügyei középnagyságúak, csonka kúpon ülők. Levélnyelei hosszúak, szőrösek. Levelei nagyok és középszerűek, inkább szélesek, mint hosszúak, néha öt, néha három karéjúak. Gyümölcse nagy, 20-25 cm hosszú és félannyi széles vállas fürtöt képez. A bogyó színe tökéletes éréskor sárgás-fehér. Íze rendkívül édes és muskotályos zamatú.”

/Stark Adolf: Borászati napló. Kézirat. 1903./

A Csabagyöngye szőlőfajta legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. Legjelesebb tulajdonsága, hogy korábban érik minden nálunk tenyésztett szőlőfajtánál. Főleg koraisága miatt bel- és külföldi nemesítők is felhasználták további szőlőfajták nyeréséhez. Bár muskotályos íze miatt leginkább a szláv területeken terjedt el a Csabagyöngye szőlőbor egy nulla érleléssel készült primőr bor, amelynek az értéke: a frissessége, a gyümölcsössége, az ezüstfehér színe, és ennek a teljes komplex hatása - amely a szájban olvadó szőlőillatú és zamatú bort eredményez.