Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Agrár- és élelmiszergazdaság

A Csabagyöngye szőlő és Stark Adolf szellemi munkássága

A Csabagyöngye szőlő és Stark Adolf szellemi munkássága

 

Stark Adolf 1834. december 28-án, a felvidéki Bártfán született. Miskolcon végzett középiskolai tanulmányait az 1848/49-es szabadságharc miatt többször megszakította, majd abbahagyta. Kereskedőinasnak állt, segédként megfordult Eperjesen, Debrecenben és Kolozsvárott is.

 

Stark Adolf szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat

1859-ben Békéscsabán telepedett le. Ez év telén megnyitotta üzletét a városközpontban, amely nyolc évtizeden át a Stark család birtokában volt. 1863-ban feleségül vette Fejér Rózát. A frigy révén jelentős földterülethez jutott. Pénzbefektetés miatt kezdett el szőlészettel és borászattal foglalkozni. 1869-ben csemegeszőlő-telepet létesített, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. Szőlőfajta gyűjteménye meghaladta a háromszázat. Számos kiállításon jelen volt szőlőivel, gyümölcseivel.

 

A Csabagyön­gye csemegeszőlő a világ legkorábbi érésű szőlőfajtája

Az általa nemesített szőlőfajták közül a legismertebb a Csabagyöngye, július 20-a körül már teljesen érettnek számít és ezzel a világ legkorábbi érésű szőlőfajtája. Emiatt keresztezéssel új szőlőtípusok kifejlesztéséhez használták fel, itthon és külföldön egyaránt. Stark Borászati napló c. kéziratában (1903.) így jellemzi: „Fája- venyigéje jól növő. Héja finom, sűrű szövetű, mintha selyemből lenne. Ízközei ellentétesek, rügyei középnagyságúak, csonka kúpon ülők. Levélnyelei hosszúak, szőrösek. Levelei nagyok és középszerűek, inkább szélesek, mint hosszúak, néha öt, néha három karéjúak. Gyümölcse nagy, 20-25 cm hosszú és félannyi széles vállas fürtöt képez. A bogyó színe tökéletes éréskor sárgás-fehér. Íze rendkívül édes és muskotályos zamatú.” A Csabagyöngye szőlőfajta legelső, szakszerű leírását 1900-ban elsőként a gyulai Domokos János adta. A Csabagyöngye szőlőbor egy nulla érleléssel készült primőr bor, amelynek az értéke: a frissessége, a gyümölcsössége, az ezüstfehér színe, és ennek a teljes komplex hatása – amely a szájban olvadó szőlőillatú és zamatú bort eredményez.

1891-ben elsőként fedezte fel Magyarországon a fakórothadást, a Coniothyrium diplodiella-t.

A szőlőnemesítés mellett jelentős ismeretterjesztő munkát végzett a Békésmegyei Gazdasági Egyesületben, ahol szőlőhegy-szabályzatot is készített. 1896-os visszavonulásáig elnöke volt az egyesület Borászati Szakosztályának, a későbbiekben pedig a Kerti és Háziipari Szakosztályának. Élénk kapcsolatban áll a szaksajtóval, a Borászati Lapok megyei tudósítójaként tevékenykedett éveken át. Ferenc József uralkodásának 50. évfordulóján Signum Memoriae-t kapott. Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. december 26-án. Hagyatékát családja a Békéscsabai Evangélikus Egyházközségnek adományozta.