A projektgazda bemutatása a fejlesztés szempontjából
Békéscsaba Megyei Jogú Város Békés megye székhelye, a térség meghatározó jelentőségű gazdasági, foglalkoztató és ellátó központja, egyben a Közép-békési Centrum térség egyik tagja.
A projektgazda Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, jogi formáját tekintve jogi személyiséggel rendelkező helyi önkormányzat.
A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. § szerint a helyi önkormányzat feladata többek között a település önfenntartó képességének erősítése. A 10. § megállapítja, hogy a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. A törvény 13. § (1) a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között felsorolja a következőket:
- életmód segítését célzó szolgáltatások
- környezet-egészségügy
- helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás
- polgári védelem, katasztrófavédelem
A 29/2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról kiemeli, hogy az önkormányzatok klímaváltozás elleni fő szerepe a példamutatás, illetve az információk-és tapasztalatok cseréje. Továbbá fontos, hogy párbeszéd kezdődjön a vállalkozások és az önkormányzatok között az éghajlatváltozás kérdésében, hogy közösen munkálkodva egy új „zöld” és/vagy „fenntarthatósági társadalmi szerződést” alkossanak. A Stratégia egyik célja, hogy energiatakarékossági mozgalmat kell indítani, ösztönözni kell mind a lakosságot, mind az intézményi energiafelhasználást a megtakarítás irányába a fogyasztói magatartás befolyásolásán keresztül, amiben az önkormányzatok kell, hogy játsszák az egyik vezető szerepet.
A tervezett éghajlatvédelmi kerettörvény 14. § megállapítja:
„A társadalmi tudatosság erősítése során együtt kell működni a társadalom összes szereplőjével, különösen az önkormányzatokkal, a vállalati szférával, a civil szervezetekkel, a tudományos intézményekkel és az egyházakkal.”
A 20. § pedig így szól: „A helyi szintek felkészítése és megerősítése, megfelelő kapacitások létesítése, és a hatásos társadalmi együttműködés érdekében biztosítani kell, hogy az önkormányzatok tervezési folyamataik során figyelembe vegyék az éghajlatvédelmi szempontokat. Ennek érdekében a Kormány ösztönzi az önkormányzatokat, hogy az önálló települési környezetvédelmi programjuk részeként vagy önálló programként éghajlatvédelmi programokat készítsenek. A programok elkészítéséhez a Kormány módszertani útmutatót, szakmai segítséget és anyagi forrást nyújt az önkormányzatok számára az emisszió-kereskedelem bevételeiből.”
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (1/2014. (I. 3.) OGY határozat) megállapítja, hogy Békéscsaba, mint megyeszékhely a következő pozíciók megerősítésére kell, hogy törekedjen:
„Békéscsaba az ország éléskamrájának központjaként az élelmiszertermelés – és feldolgozás, valamint a gasztroturizmus hazai fellegvára pozíciót célozza meg, ehhez kapcsolja húzóágazatait: az építőanyag-ipar, a textilipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a nyomdaipar; illetve kitörési pontjait: a malomipar újraindítása, a gasztroturizmus, a határon túli kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, a befektetések ösztönzése, a megyeszékhelyi funkció megerősítése. A megyeszékhely szorosabb vonzáskörzetébe esik: Békés, Sarkad, Gyula és az általuk közbezárt Körös-menti vidék.”
A Koncepció Békés megyére vonatkozó része kiemeli a térségben a környezetkímélő energiatermelés, az ökoturizmus fejlesztését, illetve a környezeti fenntarthatóság segítését, az épített és természeti környezet védelmét, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, - újrahasznosítás fejlesztését és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatását.
Ugyan Békés Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 a Megyei közgyűlés által elfogadott dokumentum, de megállapításai a megyeszékhely számára is fontos következményekkel bírnak, illetve a Békés Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum keretein belül a megyei közgyűlés elnöke folyamatosan egyeztetett Békéscsaba MJV polgármesterével, a két szerv szakembereinek bevonásával.
Az energiahatékonyság a lakó és irodaépületek esetében látványosan javítható, a megújuló energiaforrásokra épülő fűtés és hűtés alkalmazása a (köz)épületekben gazdaságossá tehető. Szükséges az ésszerű, beosztó gazdálkodás a nem megújuló természeti erőforrásokkal, a fenntartható hozamon alapuló gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal, az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ezen kívül nagyon fontos prioritás még a fenntartható települési közlekedésfejlesztés. Mindezek hozzájárulnak a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló-képesség erősítéséhez.
Helyi szinten a város önkormányzatának rendeletei közül a következők nevezhetők a legfontosabbnak a környezetvédelem, a fenntarthatóság és közvetve a klímavédelem szempontjából:
- Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 3/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
- Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete a GINOP keretében meghirdetett, a lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogramban kedvezményezett beruházások támogatásáról
- Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 36/2016. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról
- Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 16/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról és a köztisztaság fenntartásáról
A város több, fontos a fenntarthatóságot, illetve az energiahatékonyságot is célzó stratégiai dokumentummal is rendelkezik:
Békéscsaba Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2018) számos, jelen pályázati kiírás tematikáját erősítő fejlesztési tervezetet fogalmazott meg, így:
- Környezetbarát meghajtású és olcsóbb üzemeltetésű járművek használata
- A kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése
- Napelemes közvilágítás a külterületeken
Kiemelten tematikus célkitűzésként (TC 4.) fogalmazta meg az „ökológiai fenntarthatóság erősítését, klímaváltozás elleni küzdelmet”. Ezen belül nagy hangsúlyt kíván helyezni az energetikai fejlesztésekre, különösen a lakótelepeken, beleértve a szoft elemeket (például felvilágosítás) is. Ezen kívül fontos lesz még a szennyvízkezelés, a városban lévő ökológiai hálózatok fejlesztése (véderdők telepítése és öntözése, illetve a gyümölcstermesztés helyszíneinek járulékos, klímavédelmi szerepének hangsúlyozás). A környezettudatos életmód terjesztése valamennyi társadalmi réteg felé kulcsfontosságú.
Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 2014-ben került kidolgozásra. A dokumentum a következő specifikus víziót dolgozta ki:
„A város energetikai jövőképe szerint a stratégia megvalósulásával olyan városi tér jön létre, ahol a racionális, takarékos és helyi erőforrásokra alapozott energiafelhasználás hozzájárul az energiafüggőség csökkenéséhez, a gazdaság versenyképességéhez és a kedvező életminőséghez.”
A nevezett dokumentum stratégiai céljai a következők:
- Erőforrásfelhasználás hatékonyságának fokozása
- Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése
- Energiatudatos gondolkodás terjesztése, szemléletformálás
Ez utóbbin belül kiemelt szerepet kell betöltenie a példamutató önkormányzati szerepvállalásnak.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Modern Városok Programja (2016) a következő fenntarthatósági és energiahatékonysági fejlesztési feladatokat fogalmazta meg:
- SMART GRID rendszer létesítése
- Elektromos mobilitás (elektromos buszok beszerzése)
- Fenntartható közlekedésfejlesztés és intelligens irányítási rendszer
- Intelligens közvilágítási rendszer (okos lámpaoszlopok)
- Geotermikus kaszkádrendszer létrehozása
A város rendelkezik Fenntartható Energia- és Klíma Akciótervvel (SECAP) amely, 2017-ben készült. A dokumentum elfogadásával Békéscsaba csatlakozott Európai Polgármesterek Szövetségének célkitűzéseihez és vállalta, hogy a város területén legalább 48 %-kal mérsékeli a CO2-kibocsátás mennyiségét 2030-ig (2010. választott bázisévhez képest). A SECAP kidolgozásakor a Város vállalta, hogy a koncepciót kétévente felülvizsgálja.
Az Önkormányzat legfontosabb választott szervezete a Közgyűlés, ami üléseken hozza meg döntéseit. A Közgyűlés vezetője a Polgármester, aki az összekötő kapocs a választott képviselők és a Hivatal között.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 31/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról rendelkezik a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság feladatköreiről, amelyek között szerepelnek a következők:
- Véleményezi a közgyűlés közlekedéssel, kommunális feladatokkal, helyi energiaszolgáltatással, köztemető fenntartásával, helyi közutak és közterületek fenntartásával, településtisztasággal, helyi tűzvédelemmel kapcsolatos döntéseinek tervezeteit.
- Véleményezi az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásával kapcsolatos kérelmeket.
- Véleményezi a közgyűlés elé kerülő környezetvédelmi, természetvédelmi tárgyú előterjesztéseket.
- Véleményezi a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatokat.
- Véleményezi az adott terület zajvédelmi szempontból védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatot.
- Véleményezi a közgyűlés környezet- és természetvédelemmel, mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, ökoturizmussal kapcsolatos döntéstervezeteit.
Békéscsaba MJV, az SZMSZ-ben felsorolta az önként vállalt feladatait, amelyek közül a projekt tematikáját tekintve az alábbiak a legfontosabbak:
- Az iparosított technológiával épült lakóépületek energia megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása
- Helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása, fenntartása;
- A Körösök Völgye Natúrpark Egyesületben vállalt tagsági feladatok ellátása;
- Az Élővíz-csatorna minőségjavító feladataihoz üzemeltetési támogatás nyújtása;
- Támogatás nyújtása társasházak részére hulladékgyűjtő edények zárt térben történő elhelyezéséhez;
- Támogatás nyújtása a hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez
- Környezetvédelmi szempontok érvényesítése az önkormányzati beruházások során.
A Polgármesteri Hivatalon belül a Stratégiai-Fejlesztési Osztály az egyes stratégiai feladatok végrehajtásáért felel, hozzá tartoznak az energetikai ügyek is. Az energetikai projektek előkészítését, valamint megvalósítását a 100 %-os önkormányzati tulajdonban álló Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. végzi.
Békéscsaba MJV Önkormányzata az elmúlt esztendőkben számos energiahatékonysági és a klímaváltozást érintő projektet hajtott végre az elmúlt időszakban, így például:
- TOP-6.3.3-16-BC1-2017-00001 azonosítószámú, Békéscsaba csapadék- és belvízhálózat fejlesztése tárgyú projekt keretében szemléletformáló akciók
- A „CsabaPark és környezete fejlesztése a TOP 6.3.2-16 kódszámú „Zöld város kialakítása” című pályázat keretében” tárgyú pályázathoz kapcsolódóan az infrastrukturális beavatkozásokat kiegészítő „soft” programok megvalósítása
- TOP-6.4.1-15-BC1-2016-00001 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés megvalósítása Békéscsabán a Körte sor - Gyulai úti, a Berényi úti és a Pataky László - Franklin utcai kerékpárforgalmi létesítmény létrehozása
- TOP-6.4.1-16-BC1-2017-00002 Békéscsabán, a Szarvasi úton kerékpárút, az Ipari úton és a Tevan Andor utcában gyalog- és kerékpárút, közvilágítás, valamint a Szabolcs utcában kerékpárforgalmi létesítmény létesítése
- TOP-6.4.1-16-BC1-2017-00001 Kerékpárforgalmi útvonal kialakítása, korszerűsítése Békéscsabán, a városközpont és Fényes városrész között
- „Nyolc magyarországi régió levegőminőségének javítása a levegőminőség javítására szolgáló terv végrehajtásán keresztül” elnevezésű LIFE17 IPE/HU/000017 referencia számú projekt