Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ben építtette fel szép házát a Körös-parton...
A mai Gyulai út első, a Körös-parthoz közeli szakasza a XIX. század második negyedében kezdett kiépülni, ebben az időben több nemesi család emeltetett itt kúriát...
1877-ben épült Halmai Andor tervei szerint. Az 1913-ban Spiegel és Englert tervei szerinti belső átalakítás a bejárati homlokzati szakaszt is módosította...
1824-ben épült öt traktusos vert falú épület (búbos kemencés szoba - pitvar- szabadkéményes konyha – kamra - nyitott szín – istálló) deszkázott födémmel...
A Fiume Szálló épülete Békéscsaba belvárosának szívében, a Szent István tér és az annak nyugati oldalába torkolló, kelet-nyugati irányú Andrássy utca sarkán helyezkedik el...
A neocopf iskola Alpár Ignác tervei szerint 1899-ben épült. A kétemeletes épület főhomlokzatának timpanonos középrizalitját tört profilú gúla tetőkupola koronázza...
Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna...
A nagytemplom Békéscsaba legjellemzőbb, legnagyszerűbb épülete, hatalmas méretei kimagaslanak a város épületei közül, stílusánál (barokk), eredeti építészeti megoldásánál fogva is monumentális épület.
Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az Élővíz-csatornán túli, természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe...
A ZENIT Békéscsabai Zenei Ifjúsági Találkozó 29 éve kerül megrendezésre Békéscsabán a korábbi Ifjúsági Ház. illetve a jelenlegi Csabagyöngye Kulturális Központ gondozásában...
Dobai János, Dobai Sándor, Takács Árpád, a Povázsay testvérek és Lepage Lajos nyomdászok nevéhez fűződik a száznegyven éves békéscsabai nyomdaipar megteremtése...
Nógrád megyében, Zomboron született 1874-ben, édesapja tanító volt. Losoncon, valamint Szarvason járt gimnáziumba, majd 1893-tól a budapesti egyetemen tanult...
Póstelek 1838-ban a család gyulai grófi ágát megalapító Wenckheim József Békés vármegyei alispán tulajdonába került, akinek halálával fiára, Wenckheim Gyula Békés megyei aljegyzőre szállt a birtok.