Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad, míg középső, Békéscsaba környéki szakasza emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna...
1887. esztendő telén, de főképpen 1888 kora tavaszán a gyors olvadás és a nagy esőzések a Körösök völgyében hirtelen felduzzasztották a folyókat...
Az első csabai katolikusok 1746-ban kaptak házhelyeket, templomunkat a mai helyen 1769-70-ben építették...
Az 1700-as években a szabályozatlan Körösök nagy területen öntötték el Csaba körül a határt és a végtelen vizek világa volt...
A nagytemplom Békéscsaba legjellemzőbb, legnagyszerűbb épülete, hatalmas méretei kimagaslanak a város épületei közül, stílusánál (barokk), eredeti építészeti megoldásánál fogva is monumentális épület.
Békéscsaba népi építészeti emlékei országosan is jelentős értéket képviselnek...
Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az Élővíz-csatornán túli, természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe...
Magyarország első gőzmalmát, a József malmot 1841-ben építették Pesten, Széchenyi István kezdeményezésére...
Gyulán 1939. január 29-én alakult meg a Békés vármegyei Cserkészrepülők Egyesülete...
A város közlekedésének érdekes színfoltja volt 1899-től 1971-ig a városon keresztülhaladó kisvasút...
1831. május elsején született id. Zsilinszky Mihály és Patai Ilona szülők gyermekeként...
A ZENIT Békéscsabai Zenei Ifjúsági Találkozó 29 éve kerül megrendezésre Békéscsabán a korábbi Ifjúsági Ház. illetve a jelenlegi Csabagyöngye Kulturális Központ gondozásában...
A kötet összeállítójáról és szerkesztőjéről, az 1591-ben Cieszynben született Juraj Tranowskyról kapta nevét.
Dobai János, Dobai Sándor, Takács Árpád, a Povázsay testvérek és Lepage Lajos nyomdászok nevéhez fűződik a száznegyven éves békéscsabai nyomdaipar megteremtése...
Nógrád megyében, Zomboron született 1874-ben, édesapja tanító volt. Losoncon, valamint Szarvason járt gimnáziumba, majd 1893-tól a budapesti egyetemen tanult...
Póstelek 1838-ban a család gyulai grófi ágát megalapító Wenckheim József Békés vármegyei alispán tulajdonába került, akinek halálával fiára, Wenckheim Gyula Békés megyei aljegyzőre szállt a birtok.
Perlrott Csaba Vilmos (Békéscsaba, 1880. február 2 – Budapest, 1955. január 23.) festő és grafikus, a magyar piktúra jelentős mestere...
Ónodi Henrietta (Békéscsaba, 1974. május 22. –) olimpiai bajnok magyar tornásznő. 1988-tól 1996-ig szerepelt a magyar válogatottban.
Jankay Tibor (született Deutsch Tibor, Békéscsaba, 1899 – Los Angeles, 1994) képzőművész, művészeti tanulmányait Budapesten és Európa nagyvárosaiban folytatta...
A Garabonciás Napok majd negyed évszázada színesíti Békéscsaba diákéletét...
A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ Megyei Szövetsége 1987-ben gyűjtőmunkát indított a kereskedelemmel kapcsolatos szaktörténeti emlékek megmentésére...
A „Hősi Temető" 1917-ben az elsők között létesült az országban, és még napjainkban is hazánk egyik legszebb és legjobban gondozott sírkertje...
A több mint egy évszázados múltra visszatekintő Békés megyei középkori kutatásokat elősegítő régészeti ásatások nagy többsége az elpusztult falvak templomainak és temetőinek feltárására irányult...
A mai Munkácsy MihályMúzeum jogelődjét, a Békéscsabai Múzeum-Egyesületet helyi polgári kezdeményezésre 1899-ben alapították a „város társadalmának vezetői”...
Írásos dokumentumokban megtalálható, miszerint Békéscsaba körzetében az 1800-as évek elején a lakosság jelentős része tanyákat kezdett építeni, hogy ott jószágot tarthasson, gabonát termeljen…