A Balassi Táncegyüttes 1947-ben a Békéscsabai Iparos Tanonciskolában székelő, „Árpád” cserkészcsapat, regős rajaként kezdte tevékenységét. Alapítója Gécs Jenő szabómester, cserkésztiszt, aki 1970-ig irányította, igazgatta működését.
Magyarország első gőzmalmát, a József malmot 1841-ben építették Pesten, Széchenyi István kezdeményezésére. Mindössze 12 évvel később, 1853-ban már Csabán is gőzmalom létesült.
Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az Élővíz-csatornán túli, természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe.
Írásos dokumentumokban megtalálható, miszerint Békéscsaba körzetében az 1800-as évek elején a lakosság jelentős része tanyákat kezdett építeni, hogy ott jószágot tarthasson, gabonát termeljen…s ezzel önfenntartóvá válhasson.
A város közlekedésének érdekes színfoltja volt 1899-től 1971-ig a városon keresztülhaladó kisvasút.
Békéscsaba népi építészeti emlékei országosan is jelentős értéket képviselnek. Alaprajzi elrendezésük megegyezik a nagyalföldi lakóépületekével: általában tetőgerinc vonalukkal merőlegesek az utcatengelyre.
Amai Munkácsy MihályMúzeum jogelődjét, a Békéscsabai Múzeum-Egyesületet helyi polgári kezdeményezésre 1899-ben alapították a „város társadalmának vezetői”.
A nagytemplom Békéscsaba legjellemzőbb, legnagyszerűbb épülete, hatalmas méretei kimagaslanak a város épületei közül, stílusánál (barokk), eredeti építészeti megoldásánál fogva is monumentális épület.
A Balassi Táncegyüttes 1947-ben a Békéscsabai Iparos Tanonciskolában székelő, „Árpád” cserkészcsapat, regős rajaként kezdte tevékenységét. Alapítója Gécs Jenő szabómester, cserkésztiszt, aki 1970-ig irányította, igazgatta működését.
A Balkán Táncegyüttest 1990-ben jött létre. Az alapítók célja a táncházakban megismert és megkedvelt néptáncok színpadi bemutatása, táncházakban való tanítása: megismertetése a város és a megye szélesebb közönségével.
A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar egy több mint 50 éves múltra visszatekintő együttes, amely számos hazai és külföldi fellépésével vitte hírét régiónk színvonalas zenei életének.
A több mint egy évszázados múltra visszatekintő Békés megyei középkori kutatásokat elősegítő régészeti ásatások nagy többsége az elpusztult falvak templomainak és temetőinek feltárására irányult.
Az 1700-as években a szabályozatlan Körösök nagy területen öntötték el Csaba körül a határt és a végtelen vizek világa volt.
A kórus 1976 őszén alakult. Tagjai a Zeneiskola akkor kinevezett új igazgatója, Rázga József karnagy hívó szavára gyűltek össze.
A „Hősi Temető" 1917-ben az elsők között létesült az országban, és még napjainkban is hazánk egyik legszebb és legjobban gondozott sírkertje.
Az első csabai katolikusok 1746-ban kaptak házhelyeket, templomunkat a mai helyen 1769-70-ben építették.
A békéscsabai Repülőtér létrehozását a repülés iránt érdeklődő gyulai és a békéscsabai fiatalok kezdeményezése mellett az ország akkori honvédelmi céljai megvalósítására tett erőfeszítések tették lehetővé.
A társaság 1991-ben alakult. Tagjai zömmel hivatásos, felsőfokú végzettségű képző- és iparművészek, művészettörténészek és művészeti írók, akik Békés megye és Békéscsaba legjelentősebb alkotóinak majdnem teljes körét képviselik.
A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ Megyei Szövetsége 1987-ben gyűjtőmunkát indított a kereskedelemmel kapcsolatos szaktörténeti emlékek megmentésére.
A 2008 őszén megalakult kórust Szente Béla és Kutyejné Ablonczy Katalin álmodták meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Békéscsaba énekkarainak közösségét egy újabb különleges csoporttal bővítsék.
A Magyar-Lengyel Baráti Kulturális Egyesület kezdeményezésével és fenntartói kötelezettséggel 2006. szeptember 4-én jött létre a Chopin Vegyeskar.
A Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes 1986-ban jött létre, az akkor még létező Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ támogatásával. Az akkori támogató azóta már megszűnt, de az idő viharait túlélve az együttes még ma is él és virágzik.
A Garabonciás Napok majd negyed évszázada színesíti Békéscsaba diákéletét. A Csabai Garabonciás Napok története egészen 1992-ig nyúlik vissza. Az egyhetes rendezvénysorozatot mindig lelkes készülődés előzi meg immáron évtizedek óta a város középiskoláiban
1887. esztendő telén, de főképpen 1888 kora tavaszán a gyors olvadás és a nagy esőzések a Körösök völgyében hirtelen felduzzasztották a folyókat.
A Csabai Színistúdió 1992 márciusában alakult. Az elsődleges cél sosem a színészképzés volt, sokkal inkább a kommunikációs nevelés, a Stúdió mégis sok-sok tehetséges fiatalt indított el a művészpályák világa felé.