A Csabai Kolbászfesztivál
A sikeres magyarországi gasztrofesztiválok gyökereit a gazdálkodás, a szokás és életmód hagyományában és gyakorlatában kell keresni. Csaba település a 19. század második felében gazdaságban és szokásaiban is olyan változáson ment keresztül, ami kiemelte a falusi létből, de megőrizte agrár jellegét, nőtt az iparosság és az értelmiség szerepe, de az életforma, a családi és közösségi egyaránt a 21. századig őrzi sok sajátosságát. Ilyen a sertéstartás és feldolgozás is. A legeltető gazdálkodásról áttérés a gabonatermesztésre megteremtette az alapját az intenzívebb sertéstartásnak, majd a hússertésfajták elterjedése az eddig domináns zsír és szalonna előállítástól a füstöléssel tartósított húsrészek felé mozdult. Dedinszky Gyula írásai alapján kimondhatjuk, hogy ekkor, a 19-20. század fordulója környékén jelenik meg a családi előállításban a kolbász, majd a számukban is gyarapodó hentesek kínálatában. Az 1930-as évekre ez utóbbiak megerősödtek és összefogtak, védték termékeiket, így legnagyobb értéküket, a csabai kolbászt. Innen eredeztethetjük a kolbász és a szórakozás, a feldolgozás és közösségi, családi együttlét összefonódását!
Az 1990-es években a vásárló egyre inkább kereste az eredetit, a tájhoz köthető terméket, a házi feldolgozású árut, míg a termelők, kisüzemek keresték azt a terméket, amit egyszerű, hagyományos technológiával állíthatnak elő.
1997-ben a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány egyik rendezvényén merült fel először annak igénye, hogy kellene Békéscsabán egy olyan, sok látogatót vonzó, hagyományokra épülő rendezvényt szervezni, ami talán még bel- és külföldi vendégeket is vonzana. A sok ötlet közül dr. Ambrus Zoltán könyvtárigazgató javaslata a csabai kolbászra, mint közösségi, családi termékre épülő rendezvényre indította el a szervezést. Az első esemény 1997. október 24-25-26-án, a belvárosban sokak támogatásával, igazi közösségi összefogással, disznóvágással, kolbászkészítéssel, szárazkolbász versennyel és igényes szórakoztató programmal valósult meg.
A fogadtatás mindent felülmúlt, a város lakossága először élt meg ilyen nagyfokú sajtófigyelmet, bel- és külföldi érdeklődést! Még egy fesztivál volt a Baross utcán, de a következő 21 évben a Sportcsarnok és tágabb környéke biztosította az éves szinten átlagban 100000 látogató és versenyző megfelelő kiszolgálását. Hatástanulmányok szerint a közönség 10-15 %-a külföldi, 30 %-a pedig helyi lakos. Az utóbbi években már a Gyulai út javát is elfoglalta a fesztivál, így 2021-től a Csabapark biztosítja az egyre csak növekvő fesztivál technikai hátterét.
A fesztivál alkalmat teremtett és teremt népszerű együttesek, előadóművészek bemutatkozására, a város és vidéke művészeti csoportjainak szereplésére. A helyi kulturális intézményekkel a kezdetektől hasznos és minőségi az együttműködés a fellépések, rendezvények, kiállítások szervezésében.
Különös értéke a fesztiválnak, hogy a húsipar, a szakma emberei mellé álltak a kiállításon, árusításon túl szakmai programok szervezésével, díjak felajánlásával és természetes a zsűrizés hitelességének biztosításával. Hasonló a szerepe a vendéglátó szakmának. Ők a zsűrizésen túl ételkészítési bemutatókkal szentesítették a kínálatot. A fesztivál hosszú éveken át megjelenési lehetőséget biztosított a vármegye településeinek a sajátos gasztronómiájuk és kultúrájuk bemutatására. Szólni kell a fesztivál turisztikai hatásáról is, hiszen a vendégek a vármegye településeit, történeti és építészeti értékeit felkeresik, és kihasználják, megtöltik a vidék összes szálláshelyét.
A Csabai Kolbászklub, mint a fesztivál hatására szerveződött közösség bemutatókkal, disznóvágásokkal színesíti az eseményeket, és széles hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerével kitágította a rendezvény ismertségét, elfogadottságát. A nagy, központi szervezésű kiállításokon (Utazás Kiállítás, Húsfesztivál stb.) segítségükkel a fesztivál népszerűsége és ismertsége még tovább nőtt. Jelentős vállalásuk volt az iskolások számára szervezett „kolbászkészítő tanfolyamok” tartása.
Érzékelhető, hogy az elmúlt 5-6 évben a fesztivál közönsége jelentős fiatalodáson ment keresztül, ami valószínűleg a hagyományok tovább élését is megerősíti.
Nem feledkezhetünk meg a fesztivál gazdasági hatásáról, hiszen egyes becslések szerint száznál több család készít eladásra kolbászt, 20-30 kisvállalkozó boltjában, vagy piacon árulja portékáját. Többek terméke a budapesti vásárcsarnokban is jelen van. A nagyobb üzemek a csabai kolbász imázsának erősödésével növelni tudták termelésüket, és így exportjukat is.
Közben kialakult három olyan helyszín (Kolbászklub, Csabapark, Kolbászház és pajta) ahol egész évben alkalom van közösségeknek, családoknak disznót vágni, kolbászt készíteni és disznótoros vacsorát rendezni. A fesztiválhoz köthetően több könyv (Dedinszky Gyula: A csabai kolbász, A csabai táj, ember munka, szokás, kolbász, fesztivál, szerk: Ambrus Zoltán, és reprezentatív kiadvány, internet cím (www.csabaikolbaszfesztival.hu, www.kolbaszklub.hu) vitte és viszi tovább.
A fesztivál szervezését az első évben az Aranypeták Kft., majd a Csabai Rendezvényiroda Bt. végezte 2009-ig. Ügyvezetője: dr. Ambrus Zoltánné. 2010-től a fesztivál tulajdonosa és szervezője a Csabai rendezvényszervező Kft. Fesztiváligazgató: Hégely Sándor.
A fesztivál őrzi hagyományainkat, közösségi életünket és gazdasági figyelemfelhívó hatásával hozzájárul adottságaink jobb kihasználásához, a térség fejlődéséhez.
(Ambrus Zoltán)
https://www.youtube.com/watch?v=c1LFp8pIX64&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=22