Mokos József művészeti öröksége és művészetpedagógiai munkássága
Mokos József (Békéscsaba, 1892. november 22. – Békéscsaba, 1972. július 3.) festőművész azon alkotóművészek közé tartozott, akik képesek saját törekvéseik fontossága elé helyezni a tanári munkát, művészetpedagógiai feladatát missziós tevékenységként felfogva, a tanításnak szentelte életét. Pedagógiai és alkotói működésének is szülővárosa adta a nemes foglalatot. Ahogy vallja: „Őscsabainak tartom magam, s azt hiszem joggal, hiszen néhány iskolai és háborús évet, valamint másféléves tanítókodást leszámítva Békéscsabán éltem.”
Először szakmai kitérőt téve a nagyváradi tanítóképző intézetek egyikében, majd – a harctéri szolgálat miatt – igen későn, csupán 1920-ban szerzett diplomát a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán. Osztálytársai között olyan tehetségeket találunk, mint Aba-Novák Vilmos. Visszaemlékezésében két tanárát említette, Edvi Illés Aladár és Lyka Károly szakmai irányítása és emberi-pedagógiai mintája idős koráig elkísérte. Mivel a trianoni határ elvágta az anyaországi művészektől a nagy múltú Nagybányai Művésztelepet, a Főiskola, - a Szinyei Merse Pál által kezdeményezett oktatási reform nyomán – új helyszínt keresett plein air művésztelepe számára. Az adottságok és a város fogadókészsége okán Miskolcra esett a választásuk, ahol az 1920-as években Mokos József is rendszeresen dolgozott. A Művésztelepen Hollósy Simon tanítványa, Benkhardt Ágost korrigált. Mokos Miskolci tartózkodásai alkalmával szívesen tanulmányozta Lillafüred természeti szépségeit, a Hámori-tóról több kompozíciót is készített. 1930-ban pedig egy rövid időre a Nagybányai Művésztelep munkájába is bekapcsolódott.
Mokos József – titkári feladatokat is ellátva – a két világháború között aktívan részt vett az 1913-ban alapított, majd az első világháború után újraindult Aurora Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör tevékenységében. Ezzel párhuzamosan – egyidőben mint az intézmény igazgatóhelyettese – magára vállalta a békéscsabai múzeum képzőművészeti gyűjteményét koordináló műtárosi feladatkört, amely révén jelentős műtárgyak szerzeményezésében működött közre. Mokosnak köszönhetően került több kiváló Csabai-Wagner József- és Vidovszky Béla – kép a múzeumba, és ekkor alapozta meg a múzeum gyűjteményeinek egyik legkvalitásosabb műegységét, a Perlrott Csaba Vilmos kollekciót. Munkácsy Mihály hagyatékának Békéscsabára kerülése után Mokos volt az, aki leginkább szorgalmazta egy állandó kiállítás megrendezését, a közreműködésével nyílt meg a Munkácsy Emlékszoba.
Pedagógiai működésének alapját az Állami Polgári Fiúiskolában és a felső mezőgazdasági iskolában negyedszázadon át végzett munka adta, de legendássá szakkörei révén vált. Először a békéscsabai múzeumban, majd a Helyőrségi Klubban, végül 1950 és 1972 között a Balassi Művelődési Házban tartotta oly népszerű, kiváló felkészültséget biztosító szakköreit. Két évtized alatt hetvenhat tanítványát bocsátotta sikeres képzőművészeti vagy iparművészeti, illetve rajzpedagógiai pályára. Egyik legsikeresebb tanítványa, Fajó János ekképpen emlékezett mesterére: „1956-ban, amikor a főiskolára felvételiztem, már komplett akadémista voltam. Ugyanolyan képzésben részesültem, mintha Münchenben a piloty-féle, vagy Párizsba a Julien Akadémiára jártam volna. Óriási dolog volt, hogy (…) Békéscsabán volt egy ilyen zseniális pedagógus, aki rendszeresen, minden évben 5-6 növendéket juttatott fel különböző egyetemekre, főiskolákra. Mindenkiről tudta, hogy ki hova való, az építésztől a pedagógus növendékig. Nála tanult kortársam, Magyar Péter építész, aki mára már az Egyesült Államokban elismert szakember vagy Bohus Zoltán, Mengyán András, Harmati András, Gyarmati Lajos, Ezüst György, Uhrin Tibor, Balázs Irén is.”
Mokos József úgy építette fel alkotói életművét, hogy évtizedeken keresztül a természeti szép maradt érdeklődésének fókuszában, de ezzel együtt több kiváló arckép is kikerült a műterméből. Realista hangvételű, impresszionisztikus jegyeket hordozó festészetéről lendületes ecsetjárással épített, friss hatású, jó hangulatú képei vallanak.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata épületegyüttesének kiemelkedő szépségű eleme az a középső udvarban található barokk kori magtár, amely 1994 óta viseli Mokos József nevét. Törekvéseinek és hitvallásának esszenciáját foglalja magában az itt elhelyezett, rá emlékező tábla szövege: „Szülővárosa halhatatlanságát szolgálta a sajátja helyett.” A Mokos Teremben 2020-ban nyílt meg A történet Michelangelo Dávidjától indul… Mokos József és tanítványai című kiállítás, amely a mester alkotásai mellett huszonkét tanítványának műveit foglalja magában.
(Gyarmati Gabriella)