A Városi bérház
Sztraka Ernő városi mérnök 1881 augusztusában tett javaslatot arra, hogy a katolikus templommal szemben álló két jegyzői lak felújítása helyett inkább egy-egy emeletes bérházat építsen a város. Évekig kellett azonban várni, hogy a javaslatot tett kövesse, a csabai képviselő-testület ugyanis 1884 augusztusában döntött arról, hogy a két városi épület helyén emeletes bérházat épített. Az építkezéshez a város kölcsönt vett fel. A földszinten négy bolttal, középen gyalogbejáróval, az emeleten több osztályú bérlakásokkal ellátott ház tervezésére 1884 decemberében írták ki a pályázatot, amelyre hét tervrajz érkezett be. 1885 márciusában Slavitsek és Kondorosy aradi építészek „Jövő” jeligéjű, eklektikus-neoreneszánsz stílusban készített pályatervét ítélték a legjobbnak, a bérház építésére kiírt pályázatot pedig Michnay Sándor, Havran Pál, V. Koritár Pál, Zámecsnyik Ádám, Adamik Mihály, Such Soma, Berndt Ferenc, Jeney Mihály és Valent Sámuel csabai iparosok nyerték el.
Az építkezés 1885 májusában kezdődött. Már az emeleti falakat építették, amikor egy hatalmas augusztusi viharban villám csapott egy nagy keresztfalba, amely a földre zuhant, az emeleti középső főfalat pedig a forgószél az alsó falon kissé keresztben a fal széléig eltolta. Augusztus második felében már megtarthatták a bokrétaünnepet, mivel a falak elérték teljes magasságukat. Az épület elkészültét követően sorra nyíltak a földszinti üzletek. Decemberben kezdte meg működését a Korona kávéház, Csaba első olyan kávéháza, amely a nagyvárosok kávéházaival is felvehette a versenyt. A vendégek a budapesti, bécsi, megyei és aradi lapokat olvashatták, hetente kétszer pedig zeneestélyt rendeztek. A következő év nyarától kezdve fagylaltot és jegeskávét is felszolgáltak a kávézóban, amelyhez külső, árnyas kioszk is épült. Mindezektől azt remélték, hogy a hölgyek is látogatni fogják a kávéházat, amint az a nagyvárosokban szokás.
Néhány név a városi bérházban az évek során létesült üzletek közül: Friedmann Mór óraüzlete, Erber Zsigmond férfi- és gyermekruhaüzlete, Gencsi József férfi és női divatüzlete, Fried Lipót fűszerkereskedése, a Corvin nyomda könyvkereskedése, Reisz Gyula úri és női divatüzlete, Wallner Gottfried hentesüzlete, Kővári és Szelner fűszerkereskedése, majd a háború utáni évtizedekben a Tabajdi-ruhaüzlet, könyvesbolt, a Magyar-Szovjet Társaság székháza, a megyei nőtanács, papír-írószer bolt, Patyolat, a 113. számú ruházati áruda, zöldséges, csemegebolt, édességbolt, illatszerbolt. Az addigra csaknem romossá váló, a fák takarásában régóta üresen megbújó városi bérház a főtér 2013-as rekonstrukciója során született újjá.
Az eklektikus stílusban épült városi bérház egyemeletes „E” alaprajzú épület. Az 5+3+5 tengelyes, Szent István téri főhomlokzatot kis kiülésű, háromtengelyes középrizalit tagolja. A két szélső szárnyban egyenes záródású nyílásokkal kialakított üzletsor halad végig. A földszinti falsarkok és pillérek tükrös, rusztikázott kialakításúak. A középrizaliton három, félkörív záródású ajtó, kovácsoltvas rácsokkal; a középső ajtó kapubejárat. A földszint és az emelet közötti övpárkány a középrizalit fölött triglifessé válik. A középrizalit emeletén látható három ablak félkörív záródású, aediculával, oromzatos szemöldökpárkánnyal, mellvédmezejükben kőbábos vakkorláttal készültek. A középrizalit ablakait kannelúrás pilaszterek választják el. Az oldalszárnyak emeleti ablakai szintén aediculával díszítettek, azonban egyenes záródásúak. Az ablakok váltakozva oromzatos és szegmensíves, szemöldökpárkányos timpanonnal készültek. Az épület sarkai az emeleten kváderezettek. Az ablakok között, a timpanonok magasságában márvány tárcsadíszek láthatók. A homlokzatot fekvőgyámos főpárkány zárja, melynek frízét virágfüzéres, tükrös, puttófejes ornamentika díszíti. A középrizalitot lépcsős kialakítású attikafal emel ki, melyet szegmensíves timpanon zár, alatta félkörív záródású szoborfülkében Hermész-szobor áll. A Justh Gyula utca felőli rövidebb, héttengelyes oldalhomlokzat egyszerűbb formában épült, az aedikulás ablakok itt is váltakozva háromszögű és szegmensíves timpanonokkal díszítettek. A földszintet váltakozva rusztikával, illetve tükrösen kiképzett vízszintes sávokkal osztott pilaszterek tagolják, amelyekre támaszkodó ívek között keretezés nélküli ablakok találhatók.
A Szent István térről nyíló főbejáraton át Békéscsaba talán legszebb lépcsőházába jutunk. A kapualjat és a lépcsőházat az erősen kváderezett lábazatt fölött dór pilasztereken nyugvó ívsoros stukkó díszíti. A vörösmárvány főlépcsőt eklektikus kovácsoltvas rács kíséri. Az udvar felől a nyugati és északi szárny homlokzatán nyitott folyosó fut végig, melynek dór fejezetű pilaszterekkel tagolt pillérekkel. A folyosó nyílásai a földszinten félkör, illetve kosáríves, az emeleten egyenes záródásúak. A déli szárnyon nem folytatódik a folyosó, itt kőkonzolokon nyugvó függőfolyosó fut végig. Az udvarra egyszerű, keretezés nélküli ablakok nyílnak.
A város egyik legszebb épülete ma műemléki védelem alatt áll.
(Dénes Attila)
https://www.youtube.com/watch?v=jU3ohFgxMHE&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=29