Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Ugrás a tartalomhoz
Épített környezet

Városháza

 

Városháza

 

„Az uj városházának alapköve e hó 13-án tétetett le, délelőtt 10 órakor mozsárlövések hirdették az ünnepély kezdetét, majd a csabai első zenekar a Rákóczy-indulót kezdé meg, mely után nt. Haán Lajos ev. lelkész úr tót, Szemián Sámuel főjegyző úr pedig magyar nyelven tartottak alkalmibeszédeteket...” – tudósított a Békés című hetilap 1872. április 21-ei száma. (Szemián Sámuel főjegyző 1873-as avatási beszédében április 14-ére teszi az alapkőletételt.) Az épület tervét Sztraka Ernő (1830–1906) városi főmérnök készítette. A tervek felülbírálatára Ybl Miklóst (1814–1891) kérték fel. (A korábbi közvélekedéssel ellentétben egyre valószínűbb, hogy a homlokzat terveit nem Ybl készítette, inkább csak kisebb módosításokat eszközölt a Sztraka-féle rajzokon.) A munkálatokkal gyorsan haladtak, még úgy is, hogy a kolerajárvány megakasztotta az építkezést. 1873. szeptember 15-én már a városháza avatására gyűltek össze a csabaiak. „Legyen e ház mindenkor szabad polgároknak szabad gyülekezési közhelye, hol az értelem a jó akarattal, a korszerü haladás a higgadt fontoslással, az áldozatkészség a józan számitással, mindenkor karöltve és párosulva járjon” – mondta ünnepi beszédében Szemián Sámuel (1827–1891) főjegyző.

1922-ben Zámecsnik Sándor építész készítette el az udvari szárnyak meghosszabbításának és a hátsó keresztszárny építésének tervét. 1926-ban Hegedűs Károly tervezte át a dísztermet, a következő évben pedig Bankó András (1891–1970) városi főmérnök véglegesítette a keresztszárny terveit. Így zárult be az eredetileg U alakú épület udvara. Bár hivatalosan Békéscsaba csak az első világháborút követően vált városi jogállású településsé, homlokzatára már építésekor a „Városháza” feliratot helyezték, amely felett eredetileg Themis, az igazság és Ceres, a gazdaság allegorikus alakja vigyázta a városi pecsét lenyomatát. A szoborcsoport helyére később az ötágú vöröscsillagot helyezték.

 

Városháza – a történelem szemtanúja

 

Az épület nemcsak a város életét alakító legfontosabb döntések meghozatalának otthona. A ház – és az előtte található Szent István tér – történelmi jelentőségű eseményeknek és látogatásoknak volt színhelye.

Miután 1919. április 26-án délben a román intervenciós csapatokat a békéscsabai városvezetés fehér zászlóval fogadta, május 23-án Ferdinánd román király és felesége látogatott a virágokkal, faágakkal és román zászlókkal feldíszített Békéscsabára. A Békés című lap így tudósított: „Diszmenet kezdődött most, mely alatt a katonazenekar folyton játszott. A királyi pár mosolyogva és barátságos intésekkel fogadta az elvonuló katonaságot. (...) Ezután felvonult a királyi pár a városházára, ahol szép női énekkar hangjai és megkapó énekkara fogadta. A királyi pár a zöldgallyakkal és biborszőnyeggel leterített lépcsőzeten haladt kíséretével a nagy tanácsterembe...”

1920. augusztus 31-én Horthy Miklós kormányzó érkezett a Turán nevű különvonattal Békéscsabára, és mint sajtóban is közölt beszédéből kiderült: életében először akkor járt településünkön. Ahogy a Békésmegyei Közlöny 1920. szeptember 2-ai száma beszámolt: „Féltizenkettőkor kinyíllott a jobb oldali szárnyasajtó és megjelent Magasházy százados, első szárnysegéd alakja. Nyomában kilépett Horthy Miklós kormányzó, akit az egybegyült közönség lelkes, hosszantartó, szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott. A kormányzó szőnyegekkel leterített, díszes emelvényen, egy kis asztalka előtt foglalt helyet s állva hallgatta meg a küldöttségek szószólóit. (...) Mint a kíséret egyik előkelő és benfentes tagjától hallottuk, őméltósága a csabai fogadtatással nagyon meg volt elégedve s körutjának legszebb emlékei közé sorolja.”

A városháza bírósági tárgyalóteremként szolgált az 1956-os megtorlás idején. A Kecskeméti Katonai Bíróság ugyanis ezen épület falai között tartotta – az elrettentés célzatával nyilvánosan – 1957-ben Mány Erzsébet, Farkas Mihály és vádlott társaik tárgyalását. A szemtanúk szerint január 8-án az emeleti ablakokba hangszórókat helyeztek ki, hogy minél többen hallják a példásnak szánt büntetés kiszabását. A január 10-ei ítélethirdetéskor a vádlottak többségénél a bíróság szabadságvesztés büntetést szabott ki (mindösszesen 135 évet), de „az I. és II. terheltnél a legsúlyosabb büntetés kiszabásától nem lehetett eltekinteni”. A halálbüntetés végrehajtására február 2-án került sor.

A rendszerváltoztatás után több diplomáciai eseményt is vendégül látott a városháza: 1996. október 11-én Göncz Árpád államfő több miniszter és diplomata kíséretében érkezett Békéscsabára, az Európa-nap megnyitójára. Ezen alkalomból a békéscsabaiak a díszteremben megtekinthették a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. 2000. március 20-án Göncz Árpád magyar és Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök tett látogatást a polgármesteri hivatalban, 2001. szeptember elsején pedig a két állam kormányfője, Orbán Viktor és Mikulaš Dzurinda tartott az Angyalos kút és a főkonzulátus avatását követően közös sajtótájékoztatót a városháza udvarában. Emlékezetes marad 2016. április 26-a is, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Szarvas Péter polgármester a díszteremben írta alá a város hosszú távú fejlesztését előirányzó Modern Város Program megállapodását.

 

Városháza – az emlékezés helyszíne

 

A városháza folyósóin sétálva egyfajta várostörténeti panteon bontakozik ki a látogató előtt, hiszen az évtizedek során kihelyezett emléktáblákat tanulmányozva rengeteg információt tudhatunk meg a település kiemelkedő személyiségeiről, eseményeiről. A díszterem bejárata melletti falon találjuk márványba vésve a város díszpolgárainak felsorolását. Az épület földszinti árkádsorán az 1990-es évek óta elhelyezett márványtáblák örökítették meg a város kiemelkedő közéleti szereplőinek, tudósainak, művészeinek emlékét, valamint Békéscsaba történelmének jeles vagy éppen szomorú eseményeit. A hivatal tárgyalói Munkácsy Mihály, Perlrott-Csaba Vilmos és Mokos József festőművészek, illetve Haán Lajos helytörténész-lelkész és Sztraka Ernő városi főmérnök, míg a középső udvar Stark Adolf szőlőnemesítő nevét viseli.

 

Városháza – a művészet otthona

 

Nemcsak maga az épület műremek, hanem kapuin belépve is izgalmas képzőművészeti alkotásokkal találkozhat az erre fogékony látogató. Az első udvarban Kiss Nagy András (1930–1997) Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész Magvető és Kenyérvivő című alkotásával találkozhatunk.

1984 és ’86 között dolgozott Tóth Ernő azokon a pannókon, táblaképeken, amelyek ma is a díszterem falát ékesítik. Az északi oldalon a munka, a szépség, a szabadság, a szeretet és a harmónia allegorikus ábrázolását láthatjuk, az erkéllyel szemben a város hírességei (többek közt Munkácsy Mihály, Stark Adolf, Áchim L. András) jelennek meg, míg a déli falon található képek Békéscsaba fejlődésére utalnak (kezdeti mocsaras vidék, jellegzetes csabai ház, mezőgazdasági munka, az első vonat begördülése és az első kőszínházi bemutató).

Az ügyeit intéző állampolgár a hivatal egyes irodáiban találkozhat többek között Schéner Mihály (1923–2009), Ezüst György (1935–2017), Jankay Tibor (1899–1994) munkái mellett a kortárs helyi képzőművészek alkotásaival is. A Mokos Józsefről elnevezett teremben a névadó művésztanár tanítványainak munkáiból rendezett be kiállítást a Munkácsy Mihály Múzeum.

Közel három évtizede az előadóművészet otthona is a városháza. A középső rendezvényudvar ugyanis a helyszíne a Városházi Esték nyári rendezvénysorozatnak, amelyre már 1997-es indulásakor sem csak művészeti, hanem közösségi, társasági eseményként tekintettek a szervezők és a résztvevők.

 

Városháza – a mi házunk

 

Alig akad csabai, akinek ne lenne néhány szép emléke a hivatal épületével kapcsolatban: akár a kimondott „boldogító igen”, akár egy kellemes színházi este, amikor még az is élmény, hogy a nyári vihar elől az árkádok alatt húzódik meg a nagyérdemű két felvonás között. Akik pedig itt dolgozunk, ajándékként éljük meg tavasszal a színpompás virágok kiültetését, a középső udvarban a magnólia néhány napos virágzását, a koros tölgyfa törzsén pihenő szarvasbogár látványát vagy nyár végén a hosszú útra készülő fecskék búcsúrepülését.

 

A Városháza épülete napjainkban (8 fotó 1 képaláírás)

 

 

(Bacsa Vendel)

 

https://www.youtube.com/watch?v=zh5fjiWj6QQ&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=43