Az Urszinyi-Beliczey-kúria
Békéscsabán a mai Gyulai út környéke, amely az Élővíz csatorna túlpartján, az egykori Ószőlők helyén terül el, 1846 után kezdett kiépülni, több nemesi família emeltetett itt kúriát. Az 1843-ban elkészült Csaba mezőváros beltelkeit ábrázoló térképen a kúriák helyén még nem jelöltek épületet, a vidék lakatlan volt.
A klasszicista stílusú kúriát a szepsi Ursziny(i) család emeltette az 1840-es évek végén. A família 1567-ben kapott címeres nemeslevelet. A Gömör vármegyei, csetneki születésű Ursziny Andor Békés vármegyébe költözését követően pályafutása felívelt, 1846-ban Békés vármegye országgyűlési követévé, 1848-ban Békéscsaba főbírójává, 1861-ben Békés vármegye másodalispánjává választották. 1860-ban pedig 403 katasztrális holdnyi földterülettel rendelkezett Békéscsaba határában.
1877-ben Ursziny Andor eladta a kúriát bajczay Beliczey Rezsőnek (Rudolfnak), mivel ekkor már a gerendási (ma csabaszabadi) Ursziny-majorban lévő kúriájában élt. Az új tulajdonos a hagyomány szerint átalakításokat végeztetett az épületen, egy szecessziós jellegű teremajtó napjainkban is megvan. 1893-ban a földbirtokos 517 katasztrális holddal rendelkezett a város határában.
Az 1642-ben nemességet nyert, Nyitra vármegyei eredetű család tagjai jelentős tisztségeket töltöttek be Békés vármegye és az ország életében, Beliczey (I.) István főispán, országgyűlési képviselő, Beliczey Rezső országgyűlési képviselő, Beliczey Géza országgyűlési képviselő és Békés vármegye felsőházi képviselője, Beliczey Miklós főispán volt.
1907-ben a gyermektelen Beliczey Rezső (Rudolf) halála után unokaöccse fia – (I.) István fiának, Beliczey Gézának a fiatalabb fia –, Beliczey Miklós örökölte a békéscsabai és a csabaszabadi kúriákat. Birtokait nagykorúságáig apja, Géza kezelte.
Beliczey Miklós visszaemlékezése szerint az 1900-as évek első évtizedében a szalon padlóját csillagmintás, intarziás parketta borította. A szoba Lajos-Fülöp stílusú bútorokkal volt berendezve, a képkeretekben, vitrinekben számos ereklyét helyeztek el: tölgyfalevél Bem tábornok sapkájáról, golyó lyukasztotta honvédsapka, babérlevél az aradi vértanúk sírjáról, a sarokban pedig ágyúgolyó külön tartóban. Az egész birtok végül 1938-ban, Beliczey Géza halálát követően szállt Beliczey Miklósra. A család telente ezt a Békéscsaba belterületén álló nemesi otthon használt, nyaranta pedig a csabaszabadi Beliczey-István féle majorban álló kúriában lakott, de a csabaszabadi Beliczey Rudolf-féle majorban és Battonyán is volt kúriája.
A második világháború végén az épületbe szovjet katonák költöztek. A melléképületekben és a kertben olajtárakat és üzemanyagtöltő-állomást alakítottak ki. A ház körül közlekedő páncélosok és teherkocsik két oszlopot kidöntöttek a négyes oszlopsorból, és a kertet is kiirtották. A szalon intarziás parkettáját eltüzelték. Az 1940-es évek második felében az államosított kúriában az Áchim L. András népi kollégiumot (NÉKOSZ) helyezték el. Később a Gabonaipari Vállalat irodái kaptak itt helyet. 1960 körül beépítették a tornácot és a portikuszt, az évtized közepén pedig a kúria mellett új irodaépületet emeltek. 1982-ben az épületet felújították.
A rendszerváltozást követően egy Rt. tulajdonába került a kúria. 2016. augusztusában vetődött fel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kezdeményezésére, hogy a kúria – kiegészítve egy modern épületszárnnyal – a Békéscsabai Napsugár Bábszínház végleges otthona legyen, az abban az évben induló Modern Városok fejlesztési program keretein belül. E célból 2019-ben Békéscsaba Megyei Jogú Város megvásárolta az épületet, majd 2021 és 2023 között megvalósult a kúria komplex műemléki helyreállítása.
Az épületben a Napsugár Bábszínház játszóhelyét alakították ki, emellett kulturális közösségi térként is szolgál az épület, valamint egy infografikákon alapuló kúriatörténeti kiállítás is helyet kapott benne. A kúria földszintjén az irodákat, a kiállító és az előadó tereket, a pinceszintjén pedig a bábszínház színészeinek öltözőit és hangstúdióit alakítottak ki. A régi épületrészhez egy üvegezett nyaktaggal kapcsolódik az új szárny, amelyben a nagyszínpad, egy próbaterem, a színházi előterek és a műhelyek találhatók.
(Lenkefi Zoltán – Virág Zsolt)
https://www.youtube.com/watch?v=qMlc1eMPH0E&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=37