A Békéscsabai Katolikus templom
A 18. század elején Békéscsabára betelepülő evangélikus szlovákok mellett katolikus hívek is érkeztek a Felvidékről, akik 1750-ben kaptak önálló plébániát. Az első, 1769-1770 között épült templom több mint egy évszázadig szolgálta a hívőket. A katolikus közösség növekedése és a templom épületének állapota miatt az egyház új templom építését határozta el. Nemeskey Andor plébános már 1899-ben tájékoztatta erről a híveket és 1902-ben meg is indult a szervezés. 1904-ben kezdődtek el a munkálatok a tervek megvitatásával. E mellet a gyűjtés is megindult, melynek eredményeképpen 1905-re összegyűlt a pénz nagy része. A tervek elkészítésére végül Hofhauser Antal budapesti építészt kérték fel, többek között azért is, mert egy csabai delegáció megtekintette a korábban általa tervezett épületeket (például a budapesti Karmeliták temploma, Szent István Társulat palotája). Az építészt egy 13. századbeli gótikus stílusú, kéttornyú és 3000 fő befogadására alkalmas templom tervezésével bízták meg. Az első tervek 1905 augusztusára készültek el, melyet a csabai katolikus elöljáróság támogatott, de a püspökség kifogásokat emelt a férőhelyek számával kapcsolatban. Az új és végleges, immár nagyobb befogadóképességű templom tervei 1907 áprilisára készültek el, addig azonban a miséket még a régi templomban kellett megtartani. Ugyanebben az évben, ősszel kezdődtek meg a régi templom bontási munkálatai, majd ezt követően kezdtek hozzá, ugyanazon a telken, az új épület felépítéséhez.
Az alapkőletételre 1907. november 3-án került sor ünnepélyes körülmények között. Fetser Antal püspök a szabad ég alatt 3000 hívőnek tartott misét. Ezen alkalommal a leendő templom főoltárának helyére állították fel az ideiglenes oltárt. Az alapkőben egy bádogdobozban helyezték el az okmányokat a templom építéséről, megemlékezéseket az elöljárókról. Az alapkövet a különböző szervezetek képviselői egy-egy kalapácsütéssel illették, majd azt a helyére emelték. Az építkezés költségeit a hívek adománya, a nagyváradi püspök anyagi segítsége és a Vallásalaptól Zsilinszky Mihály közbenjárására kapott támogatást fedezte.
Az építkezés tehát elindult, de a hívők számára ezen idő alatt is istentiszteleteket kellett tartani. Ezeket a Városháza és a plébánia közötti helyen felállított ideiglenes kápolnában rendezték meg. Az új templom építkezési munkálatait Bányai András, Lipták János és Klenk István vállalkozók szerezték meg, a kőfaragási munkákat Fabró Miklós budapesti mester végezte el, míg a kerítést és a kapukat Sajben Pál csabai lakatos készítette. A munkálatokat akadályok nehezítették. Voltak, akik a téglákat túl homokosnak találták és féltek attól, hogy nem bírják el a nagy terhet. Budapesti vizsgálatok után derült csak ki, hogy azok megfelelnek az előírásnak. A Mezőtúron gyártott kerámiatéglák késéssel érkeztek és a burkolattéglák mésztartalmával szemben is kifogások merültek fel. Ezeken úrrá lettek az építők és lassan a kőoszlopok nagy része a helyére került, ami lehetővé tette a vasbeton boltívek elkészítését is. Ezt követően a tornyokba megérkeztek a harangok. 1909 szeptemberében felhelyezték a tornyokra a kereszteket, melyeket október elején a püspök szentelt fel. Az év végére már csak a belső berendezés hiányzott, ennek elhelyezési munkálatai az 1910-es évek elején folytatódtak. Helyükre kerültek a padok is, melyeket Melczer József békéscsabai mester készített el.
A templom felszentelésére 1910 június 12-én került sor. Az ünnep tiszteletére diadalkapukat állítottak fel, és a város megtelt kíváncsi és lelkes emberekkel. A meghívott vendégek a vasútállomásra érkeztek meg, ahonnan díszmenet indult el a főutcán keresztül az új templom elé. Lovasok, díszes fogatok, virágot szóró fiatal lányok várták Fetser Antal választott püspököt, aki a templomszentelésen tartotta a misét. Az ünnepség azonban majd egy órás csúszással indulhatott csak el, mert az a márványlap, mely a főoltárba került, aznap érkezett meg Békéscsabára postán. Az orgona négy évvel később, 1914-ben került a helyére, míg 1925-ben került sor a templom kifestésére, melyhez a hívek szappant, túrót és tojást is gyűjtöttek. Az első világháborúban négy harangot vittek el a templomból, ezeket pótolták, de a második világégés idején leemelt nagyharangot máig sem sikerült pótolni.
1975-ben újrafestették a templom belső tereit, melynek következtében eltűnt az eredeti állapot. 2010-ben, a templom felszentelésének 100. évfordulója alkalmából, a csabai katolikus templom külső és belső felújítására került sor. 2012-ben nyilvánította a Vatikán a plépániatemplomot a Szeged-Csanádi Egyházmegye társszékesegyházává.
A latin kereszt alaprajzú békéscsabai katolikus templomba egy hármas kapuzaton lehet belépni. A főhajó mellett balra és jobbra egy-egy mellékhajót találunk, melyek falán, üvegablakokon Békéscsaba és a katolikus egyház egy-egy fontos eseményét jelenítették meg. Többek között Csaba első írásos emlékét, a két világháborút, a régi és az új templomot, illetve a Szent Jobb 1938-as látogatását is megtaláljuk ezeken. A főoltáron középen Szent Antal szobra látható, ettől jobbra első királyunk, Szent István, míg balra fia, Szent Imre szobra áll.
(Ugrai Gábor)
https://www.youtube.com/watch?v=U4-l-Nhv3BU&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=19