Az Árpád fürdő épülete
A Francsek-féle gőzfürdő 1917-ben történt bezárását követő években számos terv született egy új gőz- és kádfürdő építésére, azonban különböző okok miatt ezek egyike sem valósult meg, így a város a megyei és országos lapok gúnyolódásának állandó céltáblájává vált. A csabaiak számára a Suk és Wagner téglagyár egyik tavában volt lehetőség strandolni, ez azonban nem elégíthette ki a város igényeit. 1922 januárjában a városi fürdőbizottság és a fürdőrészvénytársaság igazgatósága együttes ülést tartott a közfürdő ügyében, ahol megállapították a betonból készítendő medencének a hosszát 60, szélességét pedig 25 méterben, továbbá száz kabin büfé és ruhatár építését határozták el. Az ülésen arról is döntöttek, hogy a medencét lehetőleg artézi vízzel töltsék fel. A Fürdő Rt. igazgatósága Illés Dávid mérnököt kérte fel részletes terv és költségvetés elkészítésére.
Az egész város lázas érdeklődéssel várta a strandfürdő megnyitását, amire 1922. augusztus elsején került sor. A megnyitás napja igazolta, hogy igazi közszükségletet elégít ki a strandfürdő: délután 3 órakor hatalmas közönség sereglett egybe, hogy jelen legyen a fürdő megnyitásán. A minden társadalmi rétegből érkezett látogatók elragadtatással beszéltek a hatalmas medencéről, a kedves és ízléses büféről s általában az egész csabai strandfürdőről. Több száz ember élvezte a strandot és a homokfürdőt, miközben Purcsi Pepi zenekara játszott. A strandfürdő vasbeton medencéje 25 m szelességgel, 60 m hosszússággal, lejtős, 12-18 centiméter vastag fenékkel, 60-250 centiméter vízmélységgel készült. A ferde oldalfalak vastagsága 10-15 centiméteresre épült, erősítő bordákkal. A vizet elektromos hajtású szivattyú emelte be a Körös szélén, valamint a telepen bent lévő 5 méter átmérőjű falazott és egy 303 méter mély artézi kútból. A vizet naponta frissítették a szivattyú 1-2 órai üzeme mellett, illetve hetenként legalább egyszer teljes lebocsájtás után egészen kicserélték. A nagy játszó homoktérrel, szépen gondozott kis parkkal, vendéglővel és 150 kabinnal ellátott strandfürdő kedves üdülő- és szórakozóhelye lett a csabaiaknak, ahol több alaklommal tartottak országos úszó- és vízipólóversenyeket, ugyanis akkoriban ez volt a vidék első és legnagyobb strandfürdője.
1926 februárjában a város felkérte Berthóty István polgármestert, hogy lépjen érintkezésbe Hegedűs Ármin építésszel, aki az egyik legkiválóbb szaktekintély volt fürdőépítési ügyekben. Berthóty polgármester levélben kérte fel Hegedűs Ármint, hogy jöjjön el Békéscsabára és egy napot áldozzon a békéscsabai fürdőépítés ügyének. A kiváló építész még abban a hónapban látogatást tett a békéscsabai strandfürdő telepén. Szakvéleménye határozottan amellett szólt, hogy olcsóbb és hasznosabb a stranddal kapcsolatosan felépíteni a télifürdőt, mint külön, a ligetben, mivel tapasztalata szerint a kizárólag higiénikus célt szolgáló fürdők nem életképesek. Véleménye szerint legmegfelelőbb volna a városra nézve a Fürdő Rt. már meglévő berendezését tovább fejleszteni. A látogatás végeztével felkérték Hegedűs Ármint a fürdőépítés vázlatos tervének és a hozzávetőleges számításoknak elkészítésére, hogy a márciusi városi közgyűlés ezek alapján könnyebben határozhasson.
Végül a korábbi elképzeléseknek megfelelően a strandfürdőhöz kapcsolódó épület felépítése mellett döntöttek. 1926 júniusában Hegedűs építész ismertette a fürdő végleges terveit. A Korábbiakhoz képest a fő eltérés az volt, hogy a sarkon elhelyezett, a víztartályt is magában foglaló bejárati kupola magasabb kiképzést nyert, hogy a tervbe vett, szálloda céljára építendő második emelet ráépítése esetén is az épület minden változtatás nélkül harmonikus legyen. A terveken előfürdő, nagy medence lépcsőlejáratokkal és körben futó kőpadokkal, kisebb langyos és hideg medencék, beépített kádak, hideg és meleg zuhanyok, száraz és nedves gőz, kényelmes kabinok, szárítóhely, pamlagokkal és fotelekkel berendezett pihenő, büfé szerepelt, ezeken kívül kisméretű, de a legmodernebb követelményeket is kielégítő iszapfürdőt és vízgyógyintézetet is terveztek orvosi laboratóriummal. A fürdő ünnepélyes átadására 1927. november 14-én került sor. A város mérnöki hivatala még a megnyitást megelőzően rendezte a fürdő környékét: a fürdő fala mellett betonjárdát építtetett, a földes partot planírozták. A megnyitás napján a városi képviselő-testület és a hatóságok tagjai nagy számban gyülekeztek a fürdőépület előtt, amikor Hegedűs Ármin tervező építőművész formás beszéd kíséretében átadta Berthóty István polgármesternek az épület kulcsait. 1928 júliusában eldőlt, hogy a sorozatos nehézségek után nem folytatják tovább az artézi kút fúrását, hanem kb. 425 méter mélységben megnyitják, miután bő felszálló vízre volt kilátás. A próba alkalmával a víz vastag sugárban, mintegy 6 méteres magasságba szökött. A kút fúrótornyát novemberben bontották le. Az első sikeres hévízkút 1959-ben létesült, 1974 méteres talpmélységgel, 76,0 o C-os 240 l/perc vízhozammal, a második, a 2-es számú hévízkút 1978-ban létesült, mely 800 m talpmélységű 550 l/perc vízhozamú és a kitermelt víz hőfoka 40 o C.
1963 júniusában adták át az Árpád fürdő új lelátóját és öltözőjét. A modern épületben központi fűtést vezettek be, és orvosi rendelő is helyet kapott benne. Az öltözőkből folyosó vezet az úszómedencéig, ami biztosítja, hogy télen sem kell a hideg levegőn átmenni a medencéhez. A lelátó mintegy kétezer ember befogadására készült. 1964-ben új, 50 m-es úszómedence létesült, amelyet 1970-ben vízvisszaforgató berendezéssel láttak el. Ezen a télen került először felállításra az úszómedence téli üzemét biztosító tartószerkezet nélküli, belső túlnyomással üzemelő Graboplan sátor, mely technológia, azóta is üzemel. 1965-ben súlyfürdő létesült, valamint 10 helyiségből álló fürdőkórház, benne 10 ágyas kórterem, valamint betegkezelő, és nővérszoba, ebédlő és más helyiségek. 1976-ban újabb munkálatokra került sor. Felújították a téli fürdőt, a központi fűtést, a széntüzelési kazánok helyett gáztüzelésűeket szereltek fel, kijavították a tetőszerkezetet. Az 1980-as évek elején a 2500 köbméteres uszodát újracsempézték, emellett megoldották a padlófűtést, s az uszodát az öltözőhelyiségekkel összekötő folyosó fűtését is.
A fürdő 76 Celsius és 40 Celsius fokos, 1974, illetve 800 méterről feltörő vizét az egészségügyi miniszter 2001-2002 években gyógyvízzé, a fürdőt 2006-ban gyógyfürdővé nyilvánította. A gyógyvizes medencékben elsősorban ízületi, reumatikus, és mozgásszervi betegségek kezelésére van lehetőség.
Az Árpád fürdő épülete neobarokk stílusban épült, díszítései az art deco hatásait mutatják. A hosszú oldalhomlokzatok viszonylag egyszerűen formáltak, egyenes záródású ablakokkal, az épület sarkán gazdagon tagolt, hengeres sarokrizalitban találkoznak. A sarki főbejáratot Filippinyi Sámuel szobrászművész szoborcsoportja díszíti, két oldalán a két szintet átfogó, az állatövi jegyekkel díszített színes üvegablakok. A kapu vasrácsa art deco stílusban készült. A sarokrizalit fölött díszes konzolokkal alátámasztott főpárkányon nyugvó attikafal emelkedik, amelyet homorú és domború felületekből komponált saroktorony koronáz. A sarki épületrész szélső tengelyében az attikafalon ovális ablak nyílik, melyet kétoldalt gazdagon díszített, téglalap alakú mező vesz körbe. Az attikafalt záró párkány az ovális ablak fölött megtörik, a következő tengely fölött ívesen záródik, az ív végét kőváza koronázza.
(Zsadon Endre)
https://www.youtube.com/watch?v=gLTHkgbnYr0&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=28