A békéscsabai vasútállomás központi épületegysége
Békéscsaba történetében, fejlődésében nagy szerepet játszott, hogy a vasút igen hamar elérte a várost. A csabaiak hamar felismerték, milyen előnyökkel jár a vasút és már 1847-ben kérték, hogy a Pest-Arad vasútvonal az eredeti tervekkel ellentétben a városon haladjon át. Míg más településekről vasvillával kergették el a mérnököket, a csabaiak jelentős felajánlásokat tettek: vállalták a terület kisajátítását, a földmunkák elvégzését, a hidak felállítását, valamint 500 ezer téglát is felajánlottak az állomás építéséhez. Csabára 1858. október 25-én érkezett meg az első személyvonat. A csabai állomás a Tiszavidéki Vasút III. rendű típusterve szerint épült, ami azt jelenti, hogy a ma is álló régi állomásépület eredetileg csak a két rizalit széléig tartott. Csaba 1871-ben, az alföld-fiumei vonal építésekor vasúti csomóponttá vált, az állomásépületet ekkor bővítették először. A 20. század elejére azonban újra rendkívül szűkké vált a régi felvételi épület. A bővítésre 1909-ben került sor, amikor a jobb oldali szárnyat jelentősen meghosszabbították, felépült a posta épülete és az állomás villanyvilágítást is kapott. A bővítések ellenére az 1920-as évek közepén egyértelművé vált, hogy új felvételi épületre van szükség, amely végül 1931 és 1933 között épült fel Goszleth Béla MÁV-mérnök tervei szerint.
Az építést Lipták János csabai építőmester vállalta, a műkőmunkákat a Békéscsabai Cementgyár, az asztalos-lakatos-üveges munkákat Hugyecz Pál végezte. A pénztárakat a csarnok két oldalán alakították ki. Az indulási oldalon padok sorakoztak, valamint újságos és dohányárusító pavilon is helyet kapott a csarnokban. A csarnok közepén helyezkedett el az üvegfalú málhafeladó. A jobb oldali szárnyban helyezték el az I. és II. osztályú éttermet. A bal oldalon kapott helyet a II. osztályú váróterem és étterem. 1939-ben a régi épületet is felújították, jelentősen átalakították. A munkálatokat Lipták János vállalata végezte. 1944. szeptember 21-én a vasútállomást bombatámadás érte, amelyben a pályaudvar minden épülete megsérült. Az új felvételi épület csarnoka és tornyai épek maradtak, viszont megsérült a jobb oldali pavilon, a posta felőli oldalon pedig elpusztult az érkezési csarnok előtti oszlopsor és az előtető. A lebombázott manzárdtetőt később sem állították helyre, sőt, a másik, épen maradt pavilont is lapos tetővel építették át. A régi felvételi épület is megsérült, később fokozatosan annyira átépítették, leegyszerűsítették, hogy a jellegtelenné vált épületben aligha ismerhetett bárki is a régi, romantikus stílusú épületre. A 2000-es évek elejére az épületegyüttes állapota jelentősen leromlott, ekkor érkezett el a pályaudvar rekonstrukciója (2014-2016), melynek során mindkét felvételi épületet felújították, eredeti formájában állították helyre.
A romantikus stílusú, egyemeletes régi felvételi épület homlokzatát két, oromzatos rizalit tagolja. Az emeletet osztópárkány választja el a vonalazott földszinttől, a homlokzatot hármas fogazású konzolokkal tagolt ívsor zárja. A vágányok felőli oldalon öntöttvas oszlopokon álló perontető halad végig. Az új felvételi épület közepén tágas, 15 méter magasságú csarnok helyezkedik el, amelyet teraszos tetejű, földszintes szárnyak kötnek össze az épület két végében elhelyezkedő, kétszintes, manzárdtetős pavilonokkal. A város felőli oldalon a csarnok két oldalán egy-egy négyzet alaprajzú, háromszintes, kupolás torony áll. A főhomlokzat két torony közti része timpanonos kialakítású, benne barokkos ornamentikájú felülettel, közepén Magyarország címere, alatta óra. A timpanon alatt fekvő téglalap alakú, acélszerkezetű, díszlakatos munkájú sávokkal osztott ablak látható. A homlokzat középső része előtt négy pár volutás, virágdíszes fejezetű oszlop tartja az előtetőt. A központi csarnokot egy-egy földszintes, öttengelyes szárny köti össze az épület két végén található emeletes pavilonokkal. Az épület két végében (a 2014-2016-os felújítás során helyreállított) manzárdtetővel fedett pavilonok állnak. A posta felőli, az egykori érkezési csarnok előtt négyoszlopos tornác áll. A vágányok felőli homlokzat a város felőli homlokzathoz hasonló kialakítású. A timpanon alatti háromszög alakú dombormű ezen az oldalon a MÁV szárnyaskerék emblémáját foglalja magában. A csarnok oldalfalait vörös színű, vízszintesen osztott műkő felülettel burkolták, a padló sakktáblamintás.
A felújítás során, a csarnok közepén alakították ki a lépcsőt, amelyen a peronok felé lehet eljutni. A mennyezetet vakolatból készült, barokkos plasztikai elemek tagolják. A falak alapszíne okkersárga, a plasztikák tojáshéjszínűek, a mennyezet egésze a világos, törtfehér színt kapta. A felújítás során a posta felőli oldalon alakították ki az új, korunk igényeinek megfelelő pénztárakat.
A csaknem 160 éves régi állomásépület az 1930-as években épült új felvételi épülettel együtt országosan is kiemelkedő vasúti épületegyüttest alkot. A környező vasúti épületek (vonatkísérői laktanya, vasúti posta, raktárépület, irodaépület, a MÁV-palota) felújításával, helyreállításával a műemléki védelem alatt álló épületegyüttes még értékesebbé válhatna.
(Dénes Attila)
http://https://www.youtube.com/watch?v=DVVctJIJBhU&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=11