A pemetefű cukorka és Réthy Béla szellemi öröksége
A mindenki által jól ismert pemetefű cukorka a 19. század végén jelent meg, amit nem másnak, mint Réthy Bélának köszönhettek a város akkori lakói. Arra, hogy miért akkori, és miért így fogalmazom mondatom, arra a végén adok majd magyarázatot, amikor a szabadalomra kitérek.
Réthy Béla igen súlyos tüdőgyulladáson esett át, melynek szövődményeként egy állandó hurutos megbetegedéssel küszködött. Gyógyszerészként szeretett volna enyhíteni tünetein, és ekkor kezdett kísérletezni – a már jól ismert osztrák útifű cukorkát alkalmazta tünetei enyhítésére, ami adta az ötletet -, és rövid időn belül létrehozta a pemetefű cukorkát, ami Monarchia-szerte ismertté vált. A jótékony hatással bíró cukorka köhögés csillapításra, hurutoldóként és nyákoldóként is alkalmazható volt.
De ki is volt Réthy Béla?
1862-ben született Szarvason, ahol középiskolai tanulmányait végezte, ezt követően a budapesti egyetemen kitüntetéssel végzett és szerzett gyógyszerész oklevelet.
1891-ben a Varshágh Béla tulajdonában lévő csabai Sas Patikában helyezkedett el, mint a gyógyszertár vezetője, majd később bérlőjeként dolgozott.
Ebben az időszakban hozta létre gyógyszerészi laboratóriumát, ahol kikísérletezte az ő általa előállított, korábban említett pemetefű cukorkát. Érdekességként említeném, hogy később háztartási vegyi árukat is gyártott, például a Papagáj ruhafestéket 60 féle színben. 1911-ben megvásárolta a Sas Patikát, és ez időtől fogva tulajdonosként működtette. Az elsők között volt, aki felismerte a reklámozás fontosságát. Levélpapírokon és üvegeken propagandaanyagot helyezett el, mely termékeire hívta fel a figyelmet. A közéletben szívesen vállalt szerepet pl. a Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja, a Sakk-kör elnöke volt, a tisztségek betöltésével és döntéseivel meghatározó személye volt megyénknek.
A Réthy család német származású volt, nagyapja Schlotterbeck Kristóf, szarvasi vaskereskedő, akinek három fiú és két leány gyermeke született. Nevüket 1844-ben Vajda Péter költő tanácsára – aki a szarvasi Evangélikus Gimnázium tanára volt 1843-1846 között – Réthyre magyarosították. Az egyik fiú, Réthy Lipót nyomdász volt, Békés vármegye első nyomdájának alapítója, aki a nyomdai munkában maga is tevékenyen részt vett. Pár hónappal a nyomda megnyitását követően elkezdődött az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, melyben a nyomda oroszlánrészt vállalt azzal, hogy hazafias nyomtatványokat jelentetett meg. Réthy Pál békéscsabai orvos lett, 1836-ban vált Csaba első orvosává, az ő egyik lány, Etelka ment Sztraka Ernő városi mérnökhöz feleségül. Réthy Vilmos pedig apja mesterségét folytatta. Szarvason alapított családot, az ő nyolcadik gyermeke volt Béla. Réthy Béla 1894-ben Varságh Bélától először bérbe vette, majd később meg is vásárolta és működtette a Sas Patikát. Réthy Béla egészsége igen korán hanyatlani kezdett, 1922-ben átadta gyógyszerész fiainak a gyógyszertárát és a laboratóriumot, s ő maga gazdálkodással foglalkozott. 1935. december 22-én hunyt el, hatalmas űrt hagyva maga után, a munka azonban töretlenül ment tovább.
Mi lett a szabadalommal?
„A gyárat még az államosítás évében szétprofilozták. A cukorkagyár felszerelését és berendezését a ma már államosított Kőbányai Cukorgyárnak kellett átadnunk. Minthogy a család a pemetefű-cukorka receptjét nem volt hajlandó átadni, Kőbányán nem folytatták a gyártást. Az örökösök pedig – Réthy Béla 1986-ban, Réthy Károly 1965-ben, Réthy István 1984-ben elhunytak.” – tudjuk meg Láng Miklós Békés Megyei Hírlapban megjelent írásából.
Mivel a receptet nem adták ki, ezért nem hasonlít a ma kapható cukorka az eredeti pemete ízére.
(Forrainé Kovács Márta)
https://www.youtube.com/watch?v=7hHwwwp1NCc&list=PL7Wpnd5oWgLV2vbbCfbv0d8EHVgVrkPQm&index=8