A sárospataki Református Főiskola Líceumában érettségizett, majd ugyanitt, a Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett. Tizennégy évesen már szabadon olvasott németül és oroszul, később latinul és franciául is megtanult. Sorkatonai szolgálatát követően Szegedre került az egyetemre, ahol kitüntetéses történelem‒orosz szakos tanári diplomát szerzett.
1952-ben tanárként helyezkedett el Békéscsabán. Négy évig taníthatott az 1. Számú Általános Iskolában és a Rózsa Ferenc Gimnáziumba, mint történelem és orosz nyelvtanár. A társadalmi életbe főleg a TIT-en keresztül kapcsolódott be, ahol a történelmi szakosztályban többek között Féja Géza, Tibori János társaságában aktuális politikai, tudományos kérdéseket vitattak meg.
1953-ban kötött házasságot Kovács Ágnes tanítónővel. Két gyermekük született: dr. Fekete Ágnes (1956) orvos és Fekete Mártha (1957) tanár.
Az elkövetkező években Fekete Pál elsősorban Békés megye történelmével kapcsolatos előadásaival gyakorlatilag bejárta a megye valamennyi települését. Személye ismertté vált, megyeszerte köztisztelet övezte.
Ez a magyarázata, hogy 1956. október 23-a után először Békéscsaba Város Forradalmi Bizottságának tagjává, majd a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnökévé választották. Tevékenysége, műveltsége, nyelvtudása, diplomáciai érzéke jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Békéscsaba várost több alkalommal is elkerülje a vérontás.
Fekete Pált ezután a KGB letartóztatta, majd hosszas kihallgatás után elengedte. 1956. november 8-án ismét letartoztatták, lakását szétdúlták, iratait, könyveit elvitték. A Munkácsy utcai börtönben volt pár napot, majd többedmagával a debreceni szovjet katonai börtönbe hurcolták. Később elengedték, de harmadszor is, 1957. február 16-án letartóztatták. A Katonai Bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. Megjárta az ország szinte valamennyi hírhedt politikai börtönét- a szegedi Csillagbörtönt, Márianosztrát, a gyulai börtönt, a jászberényi Gyűjtőfogházat, Sopronkőhidát. Feltételesen 1968-ban szabadult. Tanári pályára vissza nem kerülhetett, megfigyelés alatt tartották, Békéscsabára nem mehetett. Fizikai munkából tartotta fenn magát és családját.
A rendszerváltás hozta meg számára azt az elismerést, amelyet már addigi tevékenységéért is megérdemelt volna.
Fekete Pál éveken át kutatómunkát folytatott, több témakörben gyűjtötte az anyagot publikációi kiadásához. Befejezte „Békés megye mártírjai és áldozatai” című munkáját, amely az 1945 utáni időszakot dolgozza fel. Dolgozatok készültek Békéscsaba II. világháborús bombázásáról, illetve Békéscsaba, Békés megye zsidóságának történetéről.
„Az utolsó szó jogán„ című kötete 2003-ban, a „Cseppek a tengerből„ címet viselő novellagyűjteménye 2006-ban jelent meg.
Fekete Pál nagy gondot fordított arra, hogy emlékeit, tapasztalatait átadja a fiataloknak. Városi felkérésre rendhagyó történelemórákon mutatta meg elvesztegetni kényszerült pedagógiai zsenijét. Előadásmódja magával ragadta a fiatalt, időst, kamaszt, nyugdíjast és miközben beszélt, a hallgatósága ámulva figyelte az irodalmi idézetekkel, nagy ívű, elgondolkodtató történelmi párhuzamokkal tarkított, érthető, humoros, olykor szívet tépő rendhagyó tanóráit.
1992. március 12-én Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlése rendkívüli ünnepi ülést tartott, amelynek keretében Békéscsaba díszpolgárává avatták Fekete Pált, az 1956-os Megyei Forradalom Tanács elnökét.
2011. október 23-án nyílt meg Békéscsabán, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola (volt 2. Számú Általános Iskola) egyik épületében a saját maga által összeállított gyűjteményből egy ’56-os kiállítóhely, a Fekete Pál Gyűjtemény. A múzeum bemutatja az 1956-os forradalmat, a harcot, a szenvedést, megtorlást és félelmet, amellyel közelebb hozza a látogatók számára a korszak történelmi eseményeit. A gyűjtemény folyamatosan bővült további dokumentumokkal, tárgyakkal, és Fekete Pál vezetésével hétről-hétre iskolai osztályközösségek, csoportok, magánszemélyek ismerhették meg történelmünk sorsfordító eseményét.
Utolsó, a „Magyar mártírok 1956 ‒ Csak a szél sír felettük” címet viselő könyvét a kommunista diktatúrák áldozatainak napján, 2019. február 25-én mutatták be Békéscsabán, a városháza dísztermében.
Díjai, kitüntetései, amelyekben élete során részesült:
- Békéscsaba Díszpolgára (1992)
- 56-os Aranyérem (1999)
- Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt (2004)
- Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára alapított emlékérem (2006)
- Hazáért Érdemkereszt arany fokozata (2006)
- Pongrátz Gergely érdemérem (2008)
- 1956-os Pesti Srác Díj (2009)
- 1956 Alapítvány érdemkeresztje (2011)
- Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012)
- Eötvös József-díj (2013)
- 2013. szeptember 21-én vitézségének és nemzeti érzésének elismeréseként vitézzé avatták.
- 56-os Emlékérem (2016)
- „Békés Megyéért” kitüntetés (2016)
Az 1956-os Megyei Forradalmi Tanács elnökeként személyes bátorságról bizonyságot téve a nemzet érdekében kiemelkedő szolgálatot végzett. Hős és példa minden magyar ember számára.
Fekete Pál 94 éves korában hunyt el. Búcsúztatása augusztus 12-én, pénteken, 13 órakor lesz a Szegedi Krematórium bajai úti ravatalozójában, majd temetése a Református temetőben.
Nyugodjon békében!