Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bekescsaba.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Bővebben
Elfogadom
Nem fogadom el
Ugrás a tartalomhoz
Aktualitások

Kuláküldözés emléknapja_2022

„Akikért a harang sem szól…” Péter-Pál napján, június 29-én a kuláküldözés áldozataira emlékeztek Békéscsabán.

Az Országgyűlés 2012. március 26-án fogadta el a „Megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról” szóló határozatot. A döntéshozók ezzel a jelképes gesztussal kívántak enyhíteni a méltóságukban és emberségükben tönkretett gazdák és leszármazottaik fájdalmán, csekély jóvátételt nyújtva a rengeteg szörnyűségért, amelyen keresztülmentek.

A jogszabály így szól:

„Az Országgyűlés ebben a határozatban elítéli a kommunista diktatúra idején a magyar közép-parasztsággal szemben tanúsított, kegyetlen üldöztetést és megkülönböztetést.

Javasolja, hogy a kuláküldözés történetéről, körülményeiről méltó módon, rendszeresen emlékezzenek meg, mely megemlékezések során a fiatal nemzedékek megismerhetik a magyar közép-paraszti réteg szenvedését.”

A megemlékezés napja minden év június 29-e, Péter-Pál napja, amely régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata szintén ezen a napon emlékezett meg a tönkretett magyar gazdákról, családjaikról.

Az idén Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály egykori vezetője emlékezett az 1947-1963-ig terjedő kegyetlen időszakra. „’56 után a magyar paraszt lélekben feladta a küzdelmet. Most az egyik legerősebb nemzetalkotó osztály, a magyar paraszt emlékéét szóljon a harang. Rákosi ’48-as kecskeméti beszédében jelt adott a kulákok ellehetetlenítésére, az erőszakos kollektivizálásra. Ürügyet mindig találtak a büntetésre: ha találtak 2-3 gazszálat, ha nem volt a kútnál tűzcsap, ha a szalmakazlat kirúgta a tyúk…..mind-mind szabotázsnak minősült. A fő ellenség a kulák volt. A szó oroszul nagygazdát jelent, ami ezt követően generációkra terhelt szitokszó lett. A félelem beitta magát a sejtekbe, egymás ellen fordította a vidék népét. Az ÁVH különös kegyetlenséggel tette a dolgát, a kínzások mindennapos eljárások voltak.

Békéscsabán Szegediné rövid polgármesteri rémuralma alatt a főtéren felállított emelvényen veretett nyilvános osztályellenségeket, köztiszteletben álló embereket. Ő volt az, aki az egyik tisztviselő személyes visszaemlékezése szerint a Városháza szemközti irodája ajtajában megállva hívta az ott dolgozókat: Gyertek, ma kulákok akasztunk…..

1949-1953 nyara között 850 ezer rendőri büntetést és 650 ezer bírói ítéletet szabtak ki. Közöttük több halálos ítéletet is statáriális eljárásban. Sztálin halála után, Nagy Imre korszakában némileg enyhült a nyomás, de Rákosi ’55-ben ismét erőre kapott és folytatta az erőszakos kollektivizálást. 1963-ra a diktatúra felszámolta a tulajdonos parasztságot, mint osztályt.”

Túriné Kovács Márta a kuláküldözés emléknapján siratta édesapját, békési Kovács Imrét, akinek a padlását többször is lesöpörték, mégis, az által is átélt agitálási fenyegetések ellenére sem adta be földjét a TSZ-be, élete utolsó napjáig a maga gazdája maradt.

Siratta nagyszüleit, akiknek egy reggel megkapott határozat alapján egy szekérre felférő ingóságukkal kellett kiköltözniük tanyájukból.

Siratta barátnője Vincze nagyapját, aki késedelmes forspont szolgálata miatt került börtönbe, majd az ott átéltek miatt halt meg.

Siratta azt a többszázezer megalázott, lehajtott fejű szabad parasztot és családjaikat, akik ellehetetlenítése jóvátehetetlenül és visszafordíthatatlanul megpecsételte a magyar falu sorsát.

És siratta Molnár Sándort, aki saját kis földjén ebédjéhez tüzet gyújtott, amely tovaterjedt és akinek akasztása a bíróság udvarán a statáriális tárgyalás napján megtörtént.

Emléktáblája előtt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében Nagy Ferenc és Varga Tamás alpolgármesterek, valamint Túriné Kovács Márta helyeztek el koszorút, míg a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége Békés megyei szervezete nevében Vánsza Pál elnök koszorúzott.

A Békés Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala nevében dr. Gulyás György hivatalvezető, a Fidesz Békéscsabai Szervezete nevében Opauszki Zoltán és Paláncz György önkormányzati képviselők, tanácsnokok hajtottak fejet az emléktáblánál.

A rendezvényen Molnár Sándor unokája, Hajdú Károly is részt vett.

A megjelentek Liszi Melinda színművész előadásában hallhatták Székely János: Semmi soha című versét.